Egészséglexikon

Olyan anyagcsere folyamatok, amelyekhez szükség van a levegő oxigénjére.

A pihenő, fizikai munkát nem végző személy energia- és tápanyag-szükséglete, amelyet 20 C-on, ágynyugalomban, 10-12 órai éhezés után határoznak meg.

Amino (-NH2) csoportot tartalmazó szerves savak, a fehérjék építőkövei. Táplálkozási szempontból két csoportra osztható, a szervezet számára nélkülözhetetlen (esszenciális), és nem esszenciális aminosavakra.

Olyan anyagcsere folyamatok, amelyekhez nincs szükség a levegőből származó oxigénre.

Az antioxidánsok védelmezik a sejteket a szabad gyökök által okozott károktól. Antioxidáns hatású számos vitamin, ásványi anyag és egyéb fitonutriens.

A tápanyagok felvétele és feldolgozása: A táplálkozás, az emésztés, a felszívódás, a tápanyagok sejten belüli átalakulása, raktározása és a salakanyagok kiürítése.

A szervezet számára g-nyi vagy mg-nyi mennyiségben szükséges, nélkülözhetetlen anyagok, amelyek ételeinkben, italainkban találhatók meg.

Az a-vitamin elő-(pro-) vitaminja, amely a szervezetben alakul át vitaminná. A sárgaszínű zöldség- és gyümölcsfélék tartalmazzák.

Étkezési célra alkalmas, magas (54%) diétás rostot tartalmazó malomipari termék, amely zömében a búza héjából származik.

Szőlőcukorból felépülő, nagy molekulájú, összetett szénhidrát, amely a diétás rost csoportjába tartozik. A növényi sejtfalak alkotórésze.

Gabonafélék és a belőlük készült termékek. Keményítő formájában 50-70% szénhidrátot, 8-15% inkomplett fehérjét, 1-2% zsírt és jelentős mennyiségű B1-, B2-vitamint, kalciumot, foszfort tartalmaznak.

Olyan cukoripari termék, amely a kereskedelmi forgalomban kristály-, por- és kockacukor formájában kapható. Cukorrépából és nádcukorból nyerik. Gyorsan felszívódó szénhidrátból áll.

Szénhidrát anyagcserezavar, amelyhez fehérje- és zsíranyagcsere zavar is társul. Kialakulását inzulin hiánya vagy csökkent működése okozza.

Az élelmiszeripar által cukorbetegek részére készített élelmiszerek. Cukrot, mézet nem tartalmaznak, szénhidráttartalmuk meghatározott, és ezt a csomagoláson feltüntetik.

Gyógyélelmezés, amely alkalmazkodik az adott betegségnek megfelelő tápanyagszükséglethez, figyelembe véve a beteg egyéni tűrőképességét.

Az agy egyes részeiben termelődő átvivő anyag, amely a kellemes közérzet létrehozásában és a függőségek, szenvedélyek kialakításában is szerepet játszik.

A szervezet zsírtartalmának kóros felszaporodása.

A tápcsatornában (száj, gyomor, vékonybél, vastagbél) végbemenő folyamat, amely során a szervezet számára a táplálék felhasználhatóvá, a tápanyagok felszívódásra alkalmassá válnak.

A tápanyagok (fehérje, zsír, szénhidrát) az emberi szervezetben történő elégése során felszabaduló hőmennyiség.

A szervezet létfenntartásához és munkavégzéséhez szükséges energiamennyiség. Befolyásolja a test mérete, zsírtartalma, a fizikai aktivitás, a kor, a nem, az éghajlat és egyéb környezeti hatások.

Az emberi táplálkozásra alkalmas vagy alkalmassá tett élelmianyagok és élelmiszerek összessége.

Az élelem azon csoportja, amely közvetlenül a mezőgazdaságból származik, ipari feldolgozáson nem ment keresztül.

Az élelem azon csoportja, amely ipari feldolgozás terméke.

Különböző élelmianyagokból és élelmiszerekből megfelelő konyha-technológiai műveletekkel előállított, emberi fogyasztásra alkalmas termék.

A táplálékban lévő, nem emészthető, az emberi emésztőenzimeknek ellenálló, növényi eredetű, főként sejtfalalkotó összetett szénhidrátok.

Minden állati és növényi sejtben megtalálható, aminosavakból felépülő, nagymolekulájú szerves vegyületek. Szénből, hidrogénből, nitrogénből, és oxigénből állnak, néhány közülük ként is tartalmaz. A teljes értékű fehérjék megfelelő mennyiségben és arányban tartalmazzák az összes esszenciális aminosavat. Ezek a fehérjék állati eredetű termékekben találhatók meg. A nem teljes értékű fehérjéket a növényi eredetű nyersanyagok tartalmazzák.

A növényi anyagcsere folyamatok másodlagos termékei, amelyek a növényi sejtekben alapvető védelmi funkciót töltenek be. A polifenolos vegyületek egyik legjelentősebb képviselői. Növényi élelmiszerekben találhatóak, tápértéket nem jelentenek, de bevitelük antioxidáns hatásuk miatt nagy jelentőségű.

A szervezetben felhasználásra nem kerülő glükóz tárolt formája. A máj és az izom is tárol glikogént, ami könnyen energiává alakítható.

Szorbitot és kevés szacharint tartalmazó, cukorhelyettesítő anyag. Energia-és szénhidráttartalma közel azonos a cukoréval, de a vérnyomásnövelő hatása lényegesen lassúbb.

Gyümölcsökben, növényi nedvekben, mézben előforduló egyszerű szénhidrát (monoszacharid).

A növényi sejtfalakban a cellulózt kísérő, nagymolekulájú összetett szénhidrátok, a diétás rost alkotórészei.

A szénhidrát anyagcserét befolyásoló, a hasnyálmirigy által termelt hormon, amelynek döntő szerep jut a vércukorszint egyensúlyának fenntartásában.

A szervezet védekező rendszere, amelynek feladata, hogy megvédje a szervezetet a behatoló idegen- vagy veszélyes anyagoktól (pl. mikroorganizmusok, paraziták, daganatos sejtek, stb.).

A paprika erős ízét okozó vegyület.

Növények tartalék szénhidrátja, szőlőcukor molekulákból álló, nagymolekulájú, összetett szénhidrát. Keményítőben gazdagok a gabonafélék, a burgonya és a hüvelyesek.

Nitrogéntartalmú, nagymolekulájú, összetett szénhidrát; a gombák sejtfala alkotja.

Lipid származék, állati eredetű zsiradékokban és magas zsírtartalmú termékekben található.

Vízben nem, vagy alig, szerves oldószerben jól oldódó szerves vegyületek, amelyek glicerinből és zsírsavakból állnak. A legtöbb energiát szolgáltató tápanyagok. Mesterséges édesítőszerek Édes ízű, de cukrot, vagy más szénhidrátot nem tartalmazó anyagok. Cukor pótlására használjuk édes ízű ételek, italok készítésére.

Édes ízű, de cukrot, vagy más szénhidrátot nem tartalmazó anyagok. Cukor pótlására használjuk édes ízű ételek, italok készítésére.

Az élelmi anyagokból és az élelmiszerekből híg savval és lúggal való kezelés után nyert maradék. Elsősorban cellulóztartalmat jelent.

Számos növényi olajban, olajos magvakban és a kakaóvajban megtalálható egyszeresen telítetlen zsírsav. Legjelentősebb élettani hatása az antitrombotikus (trombózis elleni) és az LDL koleszterinszint csökkentő hatás.

Szerves sav, amely kalciummal oldhatatlan vegyületet alkot, és vese- esetleg epekő lerakódást eredményezhet az arra hajlamos egyéneknél. Tartalmazza a paraj, sóska, rebarbara.

Élelmiszerek tartósítását szolgáló hőkezelés, amelynek következtében a mikroorganizmusok vegetatív alakjai elpusztulnak, a spórás alakok azonban nem.

Összetett szénhidrát, a diétás rost alkotórésze. Savanyú közegben, cukor jelenlétében kocsonyásító hatású.

Legalább 2 fenolos hidroxilcsoportot tartalmazó vegyületek, amelyek fontos szerepet játszanak a szervezet antioxidáns védelmében. Számos további alcsoportra bonthatóak, amelyek közül az egyik legnagyobb jelentőségű a flavonoidok csoportja.

Nagymolekulájú összetett szénhidrát. Ide tartozik a keményítő, a pektin, a cellulóz és a hemicellulóz.

Elővitaminok, amelyekből bizonyos hatásokra, illetve körülmények között vitamin keletkezik.

Azok a tényezők, amelyek jelenléte bizonyos betegségek kialakulására hajlamosítanak.

A búzaliszt két fehérjéjének, a gliadinnak és a gluteinnek az együttese. Ez okozza a búzalisztből készült tészta nyújthatóságát.

A szervezetben állandóan keletkező, nagyon reakcióképes vegyületek, amelyek fontos szerepet játszanak a mikróbák elleni védekezésben. A szervezetben elszaporodva azonban számos betegséget, kóros állapotot, öregedési folyamatokat idézhetnek elő.

Főként a sertészsírban, a húskészítményekben, a kakaóban, a csokoládéban található telített zsírsav, amely a tudomány szerint nem befolyásolja a koleszterinszintet.

Szénből, hidrogénből és oxigénből álló vegyületek. Lehetnek egyszerű és összetett szénhidrátok.

A táplálék kémiailag és biológiailag jól meghatározható alkotórészei, amelyek az élő szervezet működésében sokrétű feladatot látnak el.

Az a tápanyag mennyiség, amely az ember létfenntartásához szükséges, biztosítja a zavartalan munkavégzést és megelőzi a hiánybetegségek kialakulását.

Az elfogyasztott élelem, étel összessége.

Az egyénre jellemző alkati tulajdonság, amelyet a testmagaság, a testsúly és a zsírszövet alapján határozunk meg.

Tejben található glükóz és galaktóz molekulából álló diszaharid, amelynek fogyasztása után egyes egyénekben emésztési zavar léphet fel (tejcukor érzékenység, laktóz intolerancia).

Az ételek jóllakottságérzetet keltő hatása, amelynek kifejezője a táplálék tartózkodási ideje a gyomorban. Minél tovább tartózkodik egy étel a gyomorban, annál nagyobb a telítőértéke.

A vérben előforduló zsíranyagok. Kiemelkedő jelentősége van a koleszterinnek és trigliceridnek, amelyek emelkedése elősegíti az érelmeszesedés kialakulását.

A szervezet számára nélkülözhetetlen vegyületek. Energiát nem adnak, az anyag- és energiaforgalom lebonyolításához kis mennyiségben szükségesek.

Az ételkészítés során felhasznált zsírfélék összessége.

Glicerinből és zsírsavakból álló szerves vegyületek. A legtöbb energiát adó tápanyagunk. A zsírsavak lehetnek telítettek, illetve telítetlenek, valamint rövid-, középhosszú- és hosszú szénláncúak.

Az étkezési zsírok alapvető alkotóelemeinek (trigliceridek) az összetevői. A trigliceridek fizikai tulajdonságát a zsírsavlánc hossza (rövid, közepes, hosszú), és telítettségi állapota (telített, egyszeresen telítetlen, többszörösen telítetlen) határozza meg.