Alapszabály

„A szövetség munkájában részt vevők a versenyjogi szabályok betartásával járnak el. ( 1996. évi LVII. törvény és Treaty on the Functioning of the EuropeanUnion Article 101 · Article 102)”

A MAGYAR ÉDESSÉGGYÁRTÓK SZÖVETSÉGÉNEK ALAPSZABÁLYA
módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva
2023. december 7.

1. Cikkely
A Szövetség elnevezése, székhelye, alapja és jogállása
A Szövetség elnevezése: Magyar Édességgyártók Szövetsége
A Szövetség rövid elnevezése: MÉSZ
A Szövetség angol nyelvű elnevezése: Association of Hungarian Confectionery Manufacturers
A Szövetség angol nyelvű rövid elnevezése: HUNBISCO
A Szövetség székhelye: H-1084 Budapest, Német utca 23.

A Szövetség munkanyelve a magyar nyelv.

A Szövetség alapja
(1) A Szövetség az 1992. május 25-én alapított magyarországi édességgyártók szövetsége, mely a tagság szakmai-gazdasági érdekképviseletének ellátására alakult nyílt szervezet. A Szövetség alapvető célja azon édesipari és sós ropogtatnivalót és/vagy funkcionális élelmiszereket gyártó és/vagy forgalmazó vállalkozások (a továbbiakban: édesipari vállalkozások) közös érdekeinek érvényesítése, amelyek Magyarországon vagyEurópai Unió valamelyik tagállamában gyártási tevékenységet folytatnak, és Magyarországon bejegyzett vállalkozások.
(2) A Szövetség jogi személyiséggel rendelkező országos egyesület (szövetség), amely a 2011. évi CLXXV. törvény alapján civil szervezetnek minősül.

2. Cikkely
A Szövetség céljai
A Szövetség célkitűzései az alábbiak:
(1) az édességgyártás általános üzleti érdekeinek segítése és védelme, tanácsadás és támogatás minden érintett tag részére,
(2) az édességgyártás közös érdekeinek képviselete, kapcsolattartás a hatóságokkal, kereskedelmi és egyéb intézményekkel országos és nemzetközi szinten,
(3) az édesiparra vonatkozó szakmai ajánlások kidolgozása és az illetékes hatóságokhoz, intézményekhez történő benyújtása, különös tekintettel az élelmiszerszabályozásra,
(4) információadás az érdekelt feleknek az édességgyártással kapcsolatban és szakmai információgyűjtés,
(5) együttműködés a tudományos és oktatási szférával,
(6) az édesiparra vonatkozó szakmai ismeretek terjesztése, a tagság informálása az ipart érintő kérdésekről, valamint az ipar fejlődésének és jó hírnevének elősegítése az édesipari termékekkel foglalkozók, azzal kapcsolatban álló személyek között az egyetértés és a jó munkakapcsolatok támogatásával,
(7) olyan piaci környezet elősegítése Magyarországon, amely a hazai édességgyártás növekedését támogatja,
(8) olyan törvényi háttér elérése, amely hatékonyan visszaszorítja az illegális importokat,
(9) a Magyarországon gyártott termékek külföldi piacra jutásának elősegítése,
(10) a magyar édességgyártás általános versenyképességének növelése,
(11) a versenyjog által megengedett kereteken belül az alapanyag beszállítókkal szembeni tárgyalási pozíció átfogó javítása, érvényesítése,
(12) a magyarországi édesipari termékgyártás tekintélyének megőrzése és erősítése, egységes minőségpolitika kialakítása, minőségi színvonal tartása,
(13) a munkaadói oldal képviselete a szakágazati párbeszédben, 
(14) a Szövetség PR tevékenységének szervezése, koordinálása, az édességek egészséges táplálkozásban betöltött szerepének megismertetésére,
(15) egységes kommunikáció és összehangolt kapcsolattartás a médiával.

A Szövetség a Ptk. 3:63 § (3) bekezdésével összhangban a szövetségi (egyesületi) cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

3. Cikkely
A Szövetség tagsága
(1) A Szövetség nyílt szakmai szervezet. Tagjai lehetnek azok a jogi személyek, amelyek/akik Magyarországon vagy az Európai Unió valamelyik tagállamában édesség- és/vagy sós ropogtatnivaló- és/vagy funkcionális élelmiszergyártást végeznek, avagy ezzel kapcsolatos szolgáltató vagy kutató feladatot látnak el, Magyarországon bejegyzett vállalkozások, és magukévá teszik a Szövetség célkitűzéseit. A szolgáltató vagy kutató feladatot ellátó jogi vagy természetes személyek pártoló tagként csatlakozhatnak a Szövetséghez.
Ahol az Alapszabály tagot nevez meg, ott a Szövetség rendes tagjait kell érteni.
A Szövetség tagja a tagsági jogait személyesen gyakorolja, de akadályoztatása esetén tagsági jogait eseti jelleggel akár a Szövetség más tagjának, akár harmadik személynek adott szabályszerű meghatalmazással képviselőn keresztül is gyakorolhatja.
A tagsági jogviszony keletkezése
(2) A tagsági felvételi kérelmeket írásban a Szövetségi titkárhoz kell küldeni, aki azt az Elnökség elé terjeszti. A tagfelvételi kérelemhez csatolni kell az alaptagdíj megfizetését igazoló banki bizonylatot. A tagfelvételi kérelmekről az Elnökség dönt a soron következő Elnökségi ülésen, a döntésről a Szövetségi titkár tájékoztatja a felvételt kérőt írásban az Elnökségi ülést követő egy héten belül. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén az Elnökség 5 banki napon belül intézkedik a tagjelölt által befizetett alaptagdíj összegének visszautalása iránt.

A tagsági jogviszony megszűnése
(3) A tagsági jogviszony megszűnik

a) a tag kilépésével: A tag a tagsági jogviszonyát a Szövetség Elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

b) a tagsági jogviszony Szövetség általi felmondásával: Ha a tag nem felel meg a jelen Alapszabályban a tagokra előírt feltételeknek, a Szövetség – Közgyűlés jelenlévő taglétszáma legalább ¾-es többségével hozott határozatával – a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja.

c) a tag kizárásával: Az Elnökség – bármely tag vagy szövetségi szerv kezdeményezésére – döntést hozhat valamely tag tagsági jogviszonyának megszüntetéséről a tagnak jogszabályt, alapszabály vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén, így különösen, ha a tag

• veszélyezteti a Szövetség céljainak megvalósulását, és/vagy
• alapvetően megsérti a Szövetség érdekeit, és/vagy
• írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget a jelen Alapszabály szerinti kötelezettségeinek, különös tekintettel a tagdíjfizetési kötelezettségnek. Az írásbeli felszólításnak tartalmaznia kell a kötelezettségszegés jogkövetkezményeire történő figyelmeztetést, továbbá megfelelő póthatáridőt a kötelezettség teljesítésére.

A tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a Szövetségi titkár köteles az elmulasztott határidőt követő egy héten belül a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel egyidejűleg írásban felszólítani a tagot a fizetésre. Amennyiben a tag ezt követő 30 napon belül sem egyenlíti ki tagdíjtartozását, úgy tagsági jogviszonyának megszüntetéséről döntés hozható.

Az Elnökség a kizárás kérdésében egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt és a döntésről indoklással ellátott írásbeli határozatot hoz. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal írásban közölni kell. Az Elnökség határozatával szemben az arról történt tudomásszerzéstől (az arról szóló írásbeli értesítés kézhezvételétől) számított 15 napon belül a tag fellebbezést nyújthat be a Szövetség Közgyűléséhez. A Közgyűlés a fellebbezés beérkezésétől számított 30 napon belül köteles határozatát meghozni. A tagság a Közgyűlés Elnökségi határozatot jóváhagyó határozatának meghozatala napján, fellebbezés hiányában pedig a fellebbezési határidő leteltét követő napon szűnik meg. A tag köteles a tagsági jogviszony megszűnésének napjáig a tagdíjat illetve a vállalt anyagi támogatást megfizetni, az Szövetségnek okozott vagyoni kárt megtéríteni.

d) a tag jogutód nélküli megszűnésével.
(4) Az a tag, akinek tagsági jogviszonya megszűnt, a Szövetség vagyonára vagy annak egy részére nem tarthat igényt.
A Szövetség tagságának jogai
(5) A tag (tagvállalat)

• az Alapszabály rendelkezéseinek megfelelően részt vehet a Szövetség munkájában, tevékenységében és rendezvényein,
• választhat és az általa jelölt személy választható a Szövetség testületeibe, azzal a megkötéssel,hogy az Elnökségbe Tagvállalatonként egyidejűleg csak egy fő választható.
• a Szövetség tevékenységéről felvilágosítást kérhet és az iratokba betekinthet.
• igénybe veheti a Szövetség szolgáltatásait.
• a Szövetség tagságának, vagy Elnökségének munkájával kapcsolatosan véleményt nyilváníthat közgyűlések alkalmával szóban, illetve azon kívül az Elnökségnek elküldött írásos anyagban.

(6) A pártoló tag a Szövetség tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt, a Szövetség szerveibe nem választható és a Szövetség szerveinek ülésén tanácskozási joggal vesz részt. Pártoló tag lehet olyan magyar, vagy külföldi természetes, illetve jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági szervezet, aki a Szövetség pártoló tagja kíván lenni, a Szövetség tevékenységét időszakosan vagy rendszeresen vagyoni hozzájárulásával támogatni kívánja, és pártoló tagként történő felvételét írásban kéri az Elnökségtől. Jogi személyt, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági szervezetet, mint pártoló tagot a bejegyzett, aláírási címpéldánnyal (aláírás-mintával) igazolt képviselője, illetőleg írásbeli meghatalmazottja képviselheti, amelyet a belépési nyilatkozathoz csatolni kell.
A pártoló tag felvételéről írásbeli kérelem alapján, az Elnökség határoz. A pártoló tagsági felvételi kérelmeket a Szövetségi titkárhoz kell küldeni, aki azt az Elnökség elé terjeszti. A tagfelvételi kérelmekről az Elnökség dönt a soron következő Elnökségi ülésen egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással meghozott írásbeli határozattal, a döntésről a Szövetségi titkár tájékoztatja a felvételt kérőt írásban az Elnökségi ülést követő egy héten belül. A pártoló tagsági viszony keletkezésének napja az a nap, amelyen az Elnökség a pártoló tagot az Elnökség soron következő ülésén pártoló taggá választó tagfelvételi határozata alapján a tagnyilvántartásba bejegyzi.
A Szövetség tagságának kötelezettségei
(7)    A tag köteles

• a jogszabályoknak, az Alapszabály céljának és rendelkezéseinek megfelelően aktívan részt venni a Szövetség munkájában (munkabizottságok, szekciók) és elősegíteni a Szövetség céljainak megvalósítását,
• évente két részletben tagíjat fizetni a 12. Cikkely szerint,
• gondoskodni arról, hogy az általa delegált személy ellássa a választott tisztségéből adódó feladatokat.

(8)    A tag nem tanúsíthat olyan magatartást, mely a Szövetség céljainak elérését veszélyeztetheti.
4. Cikkely
A Szövetség szervezete
A Szövetség szervei:

• a Közgyűlés,
• a szakmai szekciók (Édesség, Snack és Cereália, Jégkrém, Cukorka),
• az Elnökség,
• az Ellenőrző Bizottság,
• a munkabizottságok.

5. Cikkely
A Közgyűlés

(1) A Szövetség legfőbb szerve a Közgyűlés, amelyen valamennyi tag jogosult részt venni. A Szövetség évente legalább két Közgyűlést tart. Az Elnök a Szövetségi titkár útján köteles a Közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) a szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) a szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) a szövetség céljainak elérése veszélybe került.
Az ekként összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a szövetség megszüntetéséről dönteni.
A Közgyűlést 15 napon belül össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, ha azt a Szövetség érdekei úgy kívánják, vagy a tagság legalább egyharmada az ok és cél megjelölésével a Közgyűlés összehívását az Elnöktől kéri illetve a tagot kizáró vagy egyéb Elnökségi határozat elleni fellebbezés megtárgyalása céljából.
A Közgyűlés összehívása
(2) A Közgyűlést az Elnök hívja össze a Szövetségi titkár útján. A közgyűlési meghívót ajánlott levél formájában postai vagy elektronikus, visszaigazolást kérő e-mail útján (ez esetben a meghívó akkor minősül kézbesítettnek, ha a tag annak kézhezvételét visszaigazolja) kell megküldeni a tagok Szövetség részére bejelentett elérhetőségére, a Közgyűlés napját legalább 2 héttel megelőzően. A meghívó tartalmazza

• a Közgyűlés napirendjét,
• helyszínét, amely elsődlegesen a Szövetség székhelye illetve az Elnök által javasolt egyéb helyszín és
• a távolmaradás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetést.

A tagok a Közgyűlés ülését megelőzően a Szövetségi titkár útján az Elnöktől kérhetik a napirend kiegészítését a kiegészítés indokolásával illetve kifogásolhatják az Elnök által javasolt, a székhelytől eltérő közgyűlési helyszínt, amely esetben a javasolt kiegészítést, helyszínre vonatkozó kifogást és annak indoklását illetve szükségszerűen az ahhoz kapcsolódó tájékoztatást a Szövetségi titkárnak kötelesek a Közgyűlést megelőzően legkésőbb 7 nappal írásban megküldeni, annak érdekében, hogy a tagok a kiegészített napirendről, és a Közgyűlés helyszínéről a Közgyűlést megelőzően tájékoztatást kaphassanak. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnök jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az Elnök nem dönt, vagy azt elutasítja, a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
Amennyiben a tagok legalább egy harmada az Elnök által a közgyűlési meghívóban javasolt közgyűlési helyszínnel nem ért egyet, úgy a Közgyűlést a Szövetség székhelyén kell megtartani.

A Közgyűlés megtartása
(3) A Közgyűlés levezető elnöke az Elnök, távollétében az Alelnök.
(4) A Közgyűlés határozatképes, ha a taglétszám több mint fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlést 15 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni, a Közgyűlés ekként elnapolt összehívása során az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. A megismételt Közgyűlésre valamennyi tagot meg kell hívni az általános szabályok szerint. Már az eredeti meghívóban utalni kell a megismételt Közgyűlés lehetőségére és időpontjára, helyszínére és arra, hogy az a megjelentek számától függetlenül határozatképes. A határozatképesség szempontjából a pártoló tagok nem vehetők figyelembe.

(5) A Közgyűlés határozatait – a személyi döntéseket kivéve – nyílt szavazással a jelenlévő tagok szótöbbségével hozza meg mindazon kérdésekben, amelyre a jelen Alapszabály a szótöbbség magasabb arányát nem írja elő. Személyi kérdésekről titkos szavazást kell tartani, kivéve a Közgyűlést levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv-hitelesítők megválasztásáról, amelyet a Közgyűlés az ülés megkezdésekor jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével határoz meg. Bármely szavazásra jogosult tag indítványára – annak elfogadása esetén – titkos, vagy minősített szavazás is tartható. Tag kizárására vonatkozó döntés meghozatalakor a kizárni szándékozott tag szavazati jogát nem gyakorolhatja.
A Közgyűlésen jelen lévő tagok legalább ¾-ének támogatása szükséges valamely tag tagsági jogviszonyának megszüntetésére vonatkozó döntés meghozatalához. A Közgyűlésen jelen lévő tagok legalább ¾-ének támogatásával hozható meg a jelen Alapszabály módosításával kapcsolatos döntés. A Szövetség céljának módosításához és a Szövetség megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Minden tagnak egy szavazata van, ide nem értve a pártoló tagokat, akik nem rendelkeznek szavazati joggal. A Közgyűlésen a szavazatszámlálást a Szövetségi titkár végzi.

A Ptk. 3:19 § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban a határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a Szövetség terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a Szövetségnek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

(6) A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv elkészítéséről az Elnök gondoskodik, azt a Szövetség Elnöke, a jegyzőkönyvvezető és két fő jegyzőkönyv hitelesítő írja alá. A Közgyűlésről készült jegyzőkönyvet a Szövetség székhelyén kell tárolni. A jegyzőkönyv tartalmazza a Közgyűlés helyét, idejét, a megjelent és távolmaradt tagokat /jelenléti ív alapján/ az elfogadott napirendet, napirendenként a napirend tárgyát, előadóját, hozzászólásokat, határozathozatal módját, a szavazás eredményét, a határozat számát és szövegét, a döntést támogatók és ellenzők számarányát. A Közgyűlésről készült jegyzőkönyvbe a Szövetség tagjai és mindazok, akikre vonatkozóan rendelkezést tartalmaz, betekinthetnek. A jegyzőkönyv kivonatával a határozathozatalt követő 15 napon belül írásban – igazolható módon – értesíteni kell azt, akire vonatkozóan a Közgyűlés határozatot hozott. 

(7) Írásbeli, elektronikus úton történő határozathozatal: A tagok közgyűlés összehívása nélkül írásban is szavazhatnak a közgyűlés hatáskörébe tartozó azon kérdésekben, amelyek esetében az írásbeli szavazás alkalmazását törvény vagy az Alapszabály nem zárja ki.
Az írásbeli szavazás előkészítése és lebonyolítása az Elnök feladata, aki ezen kötelezettségének a Szövetségi titkár útján tesz eleget. Az írásbeli szavazás lebonyolíthatósága érdekében a Szövetségi titkár a tagok hozzájárulásával nyilvántartja a tagok Szövetség részére bejelentett elérhetőségeit, ezen belül a postai és elektronikus levélcímüket. Amennyiben bármely tag elérhetősége megváltozik, köteles azt a változást követő 8 napon belül a Szövetségi titkár részére igazolható módon írásban bejelenteni.
A tagokat az írásbeli szavazásra bocsátott, indokolással ellátott határozati javaslatról írásban – elektronikus, visszaigazolást kérő e-mail útján (a levél akkor minősül kézbesítettnek, ha a tag annak kézhezvételét olvasási visszaigazolással visszaigazolja) – kell tájékoztatni, egyúttal a tagok rendelkezésére kell bocsátani a döntés meghozatalához szükséges valamennyi dokumentumot, információt is.
Az írásbeli szavazásra vonatkozó javaslatban a tagokat fel kell hívni arra, hogy a határozati javaslat kézhezvételétől számított 8 napon belül a javaslatra írásban igennel vagy nemmel szavazzanak, illetve a szavazástól tartózkodhatnak. Írásbeli szavazásra csak “igen”-nel vagy “nem”-mel egyértelműen eldönthető ügyek bocsáthatók és csak akkor, ha a döntéshez szükséges adatokat, információkat a tagok ismerik vagy döntésük előtt megfelelő határidővel, és részletességgel megismerhetik.
Az írásbeli szavazás akkor érvényes, ha legalább annyi érvényes szavazatot megküldenek az Elnök részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességhez szükséges lenne ülés tartása esetén, ha azon a tagok több mint fele részt vett. A szavazás eredményes, ha a szavazásra feltett határozati javaslatot a törvényben vagy az Alapszabályban előírt szavazati aránynak megfelelő számú tag azonos módon válaszolta meg.

Az írásbeli szavazás eredményét az Elnök az írásbeli szavazásra rendelkezésre álló határidő leteltétől számított 8 munkanapon belül – ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított 8 munkanapon belül – megállapítja és további 8 munkanapon belül írásban, olvasási visszaigazolással küldött elektronikus levél közli a tagokkal.
A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, illetve ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.
Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, és ezt elektronikus vagy postai levélben az Elnökkel a szavazásra nyitva álló időn belül közli, a közgyűlést az Elnöknek az általános szabályok szerint össze kell hívnia.

(8) Közgyűlés tartása elektronikus hírközlő eszköz útján: A Közgyűlés úgy is megtartható, hogy a tagok a Közgyűlésen nem személyes jelenléttel vesznek részt, hanem olyan – a Közgyűlésre szóló meghívóban meghatározott, valós idejű kapcsolatot lehetővé tevő – elektronikus hírközlő eszköz segítségével, amely a tagok közötti párbeszédet és vitát korlátozás nélkül lehetővé teszi, és amelynek használata során biztosított a Közgyűlésen résztvevők személyének megállapítása. A Közgyűlésen használni kívánt elektronikus hírközlő eszközt, illetve alkalmazást, mely képet és hangot egyidejűleg továbbítani képes bármilyen berendezés, illetve alkalmazás lehet, a meghívóban kell meghatározni.

Abban az esetben, ha nem szabályszerűen történt a Közgyűlés összehívása (pl. meghívó kiküldésére nem került sor), az elektronikus hírközlési eszköz útján való Közgyűlés tartására csak akkor van mód, ha az adott elektronikus hírközlő eszközhöz egyidejűleg valamennyi tag hozzáfér, és a Közgyűlés ily módon való megtartása ellen egyik tag sem tiltakozik.

Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott Közgyűlésen elhangzottakat és a hozott határozatokat a Közgyűlésen erre megválasztott jegyzőkönyvvezető írásban köteles rögzíteni hiteles módon. A Közgyűlési tisztviselők választására ebben az esetben is szükség van és a Közgyűlés megtartására vonatkozó szabályokat is értelemszerűen alkalmazni kell. Az így készült jegyzőkönyv szkennelt változatát vagy másolatát e-mailen el kell juttatni a távollévő tagnak.
A Közgyűlés hatásköre
(9) A Közgyűlés hatáskörébe tartozik:

• az Alapszabály megállapítása és módosítása,
• az éves költségvetés, illetve az előző évről szóló számviteli beszámoló elfogadása,
• a Szövetség tevékenységére vonatkozó beszámoló elfogadása,
• a Szövetség más egyesülettel való egyesülésének, szétválásának vagy feloszlásának kimondása,
• az Elnöknek, a Szakmai szekciók vezetőinek,az Ellenőrző Bizottság Elnökének és tagjának megválasztása és visszahívása, tag kizárása ügyében hozott, illetve egyéb, jogorvoslattal megtámadható Elnökségi döntés ellen benyújtott fellebbezés elbírálása, tagsági jogviszony felmondása ügyében döntéshozatal;

• az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, az ellenőrző bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
• a jelenlegi és korábbi tagok, a vezető tisztségviselők és az ellenőrző bizottsági tagok vagy más szövetségi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
• a Szövetség tevékenységére vonatkozó valamennyi olyan döntés meghozatala, amely nem tartozik az Elnökség, az Elnök, a Szövetségi titkár vagy megfelelően feljogosított más személy hatáskörébe.

6. Cikkely
Szakmai szekciók
(1) A hatékonyabb és célirányosabb munka érdekében a következő szakmai szekciók alakulnak:

• Édesség Szekció,
• Jégkrém Szekció,
• Snack és Cereália Szekció,
• Cukorka Szekció

(2) A szakmai szekciók feladata a konkrét iparágra vonatkozó ajánlások kidolgozása, amelyeket szükség szerint az Elnökség vagy az Elnökségen keresztül a Közgyűlés elé terjeszthetnek.

(3) A szakmai szekciók folyamatos információadással tartoznak az Elnökség felé.

(4) A egyes szakmai szekciók élén a szekcióvezető áll, aki felelős a vezetése alatt álló szekció hatékony munkájáért. A szakmai szekciók vezetőit a Közgyűlés választja. A négy szekcióvezető az Elnökség tagjai, megbízatásuk az Elnökségi tagokra vonatkozó szabályok szerint keletkezik és szűnik meg. Egy személy egyszerre csak egy szekció vezetője lehet.

(5) A szekciók önálló szekcióüléseket tarthatnak.

(6) A szekciók nem önálló jogi személyek.

(7) Új szekciókat létrehozni, vagy meglévőket megszüntetni, összevonni a Közgyűlés jogosult.

(8) Egy szövetségi tag, amennyiben több szekció iparágában érdekelt, képviseltetheti magát több szekció munkájában is.

(9) A szakmai szekciók az Édességgyártók Szövetségének szakmai szekciójára hivatkozással csak az Elnökség előzetes hozzájárulásával nyilvánulhatnak meg harmadik személyek vagy a nyilvánosság felé, de a Szövetség képviseletében nem jogosultak eljárni.

7. Cikkely
Az Elnökség
(1) Az Elnökség 5 (öt) tagból áll, amelynek tagjai:

• a Közgyűlés által megválasztott Elnök,
• a Közgyűlés által megválasztott szekcióvezetők.

Az Elnökség tagja csak olyan nagykorú személy lehet, aki megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, különösen, akivel szemben nem állnak fenn a 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:22 § (1), (4), (5), (6) bekezdésében rögzített kizáró és összeférhetetlenségi okok, azaz az Elnökség tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
Nem lehet az Elnökség tagja az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
Nem lehet továbbá az Elnökség tagja az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet az Elnökség tagja az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
Az Elnökség tagjainak megválasztása
(2) Az Elnök mindenkor valamelyik tagvállalat vezető tisztségviselője. Az új Elnököt kétévente választja a Közgyűlés. A mindenkori Elnök tisztségének lejárta után többször is újrajelölhető és újraválasztható. Az Elnök személyére javaslatot az ad hoc Jelölő Bizottság tesz. Az ad hoc Jelölő Bizottság két tagját az Elnök vagy a Szövetségi titkár jelöli ki. A Jelölő Bizottság feladata az elnökválasztás előkészítésének technikai lebonyolítása, a jelöltekre vonatkozó javaslatok összegyűjtése a tagoktól.
Az elnökválasztás ideje és helye a mindenkori naptári év végére összehívott és határozatképes közgyűlés. Az elnöki funkció alapvetően a Szövetség külső képviseletét jelenti, illetve az Alapszabályban rögzített további feladatok ellátására terjed ki.
 
(3) A szekcióvezetők jelölésére és választására az elnökválasztásról szóló szabályok érvényesek, azzal a kivétellel, hogy szekcióvezetőnek olyan személy is jelölhető és megválasztható, aki nem vezető tisztségviselője valamelyik tagvállalatnak, azonban valamelyik tagvállalatot a Szövetségben képviselő személy. Az Alelnököt az Elnökség tagjai maguk közül választják.

Az Elnökségi tagság megszűnése
(4) Az Elnökségi tagság megszűnik

1. a törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével,
2. a Közgyűlés általi visszahívással,
3. a tag lemondásával,
4. a határozott idő leteltével

Az Elnökségi tag a megbízatásáról a Szövetséghez címzett, az Elnökséghez és a Közgyűléshez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

A Közgyűlés általi visszahívás oka lehet, ha a tisztségviselő a Szövetség céljaival ellentétes tevékenységet folytat vagy ilyen magatartást tanúsít, ha megszegi a Szövetség Alapszabályában, a vonatkozó jogszabályban, belső szabályzatban, közgyűlési határozatban foglaltakat, ha jogerősen szabadságvesztés-büntetésre ítélik, vagy a közügyek gyakorlásától jogerősen eltiltják.
Azon Elnökségi tag helyett, akinek Elnökségi tagsági jogviszonya megszűnt, a Közgyűlés 2 hónapon belül köteles új Elnökségi tagot választani.

Az Elnökség működése
(5) Az Elnökség szükség szerint ülésezik, de évente legalább 1 (egy) ülést tart. Az Elnökség határozatképes, ha az ülésen tagjainak több mint fele jelen van. Amennyiben az Elnökség nem határozatképes, úgy megismételt ülést kell tartani, mely szintén csak akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van. Az Elnökség döntéseit a jelenlévők szótöbbségével hozza, szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. Az Elnökség írásban is hozhat döntéseket, ha az Elnökség egyetlen tagja sem tiltakozik ez ellen. Írásbeli döntéshozatal esetén a határozat akkor tekinthető meghozottnak, ha a tagok több mint fele támogatja. A Szövetség bármely tagja tanácskozási joggal részt vehet az Elnökség munkájában. Az Elnökség az 5. cikkely (8) bekezdésének megfelelő alkalmazásával elektronikus hírközlő eszköz útján is ülésezhet.
Az Elnökség feladata
(6)Az Elnökség feladatai közé tartozik:
a) a Szövetség napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése;
d) a szövetségi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) a Szövetség jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
f) a Közgyűlés összehívása az Elnök által, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
g) az Elnök által összehívott Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h) részvétel a Közgyűlésen és válaszadás a Szövetséggel kapcsolatos kérdésekre;
i) a tagság nyilvántartása;
j) a Szövetség határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k) a Szövetség működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
l) a Szövetséget érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a Ptk.-ban előírt intézkedések megtétele;
m) az Alapszabály felhatalmazása alapján a tag, illetve pártoló tag felvételéről, tag kizárásáról való döntés;
n) a szakmai szekciók munkájának koordinálása,
o) a munkacsoportokkal való kapcsolattartás,
p) az éves tagdíjra vonatkozó javaslatoknak a Közgyűlés elé terjesztése,
q) a Szövetségi titkár alkalmazása.
Az Elnökség a Közgyűlésnek évente beszámol az Elnökség tevékenységéről.
A Szövetség képviselete, nyilatkozattétel a Szövetség nevében
(7) A Szövetség és az Elnökség képviseletére az Elnök jogosult. Amennyiben az Elnök jelen Alapszabály szerinti feladatai ellátásában akadályozva van, úgy értesíti az Alelnököt, aki az Elnök akadályoztatása ideje alatt az Elnök helyetteseként eljár.

(8) A Szövetség nevében az Elnök, akadályoztatása esetén a Szövetségi titkár, vagy az Alelnök, vagy az Elnök által megbízott elnökségi tag, speciális szakmai kérdés esetén az Elnökség által felkért szakértő jogosult nyilatkozni.

Az Elnök jogai
(9) Az Elnök, illetve a jelen cikkely (7) bekezdése szerinti esetben az Alelnök felel a Szövetség tevékenységéért. Az elnöki funkció alapvetően a szövetség külső képviseletét jelenti, illetve az Alapszabályban rögzített további feladatok ellátására terjed ki.
(10) Az Elnök

• a Szövetségi titkár útján összehívja a Közgyűlést,
• jogosult bármely munkacsoport ülésén részt venni,
• képviselőt feljogosítani a Szövetség képviseletére,
• a Szövetségi titkárral munkaszerződést vagy megbízási szerződéstkötni és vele kapcsolatban a munkáltatói jogokat gyakorolni.

8. Cikkely
Ellenőrző Bizottság
(1) A Közgyűlés akár a Szövetség tagjai sorából, akár azon kívülről – 2 évre – két tagból álló Ellenőrző Bizottságot (a továbbiakban: EB) választ. Az EB munkáját az EB Elnöke irányítja. A Ptk. 3:26 § (2) bekezdése értelmében az EB tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet az EB tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó, a Ptk. 3:22 § (1), (4), (5), (6) bekezdésében rögzített kizáró és összeférhetetlenségi okok (lsd. 7. cikkely (1) bekezdés) állnak fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a Szövetség vezető tisztségviselője.

(2) Az EB határozatképes, ha minden tagja jelen van, döntéseit egyhangú döntéssel nyílt szavazással hozza. Az EB ülésére írásos meghívót az elnök 15 napos időközzel küld, de indokolt esetben bármely tag kezdeményezheti ülés összehívását. Feladatkörében eljárva az EB az Elnökség tagjaitól jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a Szövetség könyveibe és irataiba, szerződéseibe betekinthet, azokat megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja. Az EB tagja az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet. Az EB köteles az intézkedésre jogosult vezető tisztségviselőket vagy a Közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé, illetve a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. Az intézkedésre jogosult vezető szervet az EB indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására az EB is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
Az Ellenőrző bizottság maga állapítja meg ügyrendjét, az Alapszabály rendelkezésein belül.
Az Ellenőrző Bizottság tagjai munkájukat társadalmi munkában, díjazás nélkül látják el.

(3) Az EB a Szövetség jogszerű működését, a testületi szervek határozatainak végrehajtását vizsgálja, és ellenőrzi az Elnökség munkáját a Szövetség érdekeinek megóvása céljából. Az EB tagjai az EB munkájában személyesen kötelesek részt venni. Az EB tagjai a Szövetség ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak. Az EB tagjait a Közgyűlés választja meg. Az EB tagsági jogviszony az elfogadással jön létre. Az EB tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy az EB tag lemondó nyilatkozatát az Elnökséghez intézi.
(4) Az EB a tevékenységéről évente beszámol a Közgyűlésnek.

9. Cikkely
Munkabizottságok
(1) A Közgyűlés és/vagy az Elnökség ad hoc munkabizottságokat hozhatnak létre különféle ügyek
(élelmiszerszabályozás, élelmiszerbiztonság, egészséges táplálkozás, vám- és jogügy, kereskedelemetika, CAOBISCO-ügyek, stb.) gondozására, megoldására, amelyről tájékoztatják a Szövetségi titkárt. A Szövetségi titkár tájékoztatja a tagságot a munkabizottság létrejöttéről. A tagok jogosultak munkabizottság létrehozását kezdeményezni. A munkabizottságok munkáját a Szövetségi titkár koordinálja. 
(2) A munkabizottság a tagjai közül elnököt választ, aki tanácskozási joggal részt vesz az Elnökség munkájában.
(3) A munkabizottság az Elnökségnek beszámolási kötelezettséggel tartozik.
(4) A munkabizottságok az Édességgyártók Szövetségének munkabizottságára hivatkozással csak az Elnökség előzetes hozzájárulásával nyilvánulhatnak meg harmadik személyek vagy a nyilvánosság felé, de a Szövetség képviseletében nem jogosultak eljárni.

10. Cikkely
Szövetségi titkár

(1) Az Elnökség ad megbízást Szövetségi titkári pozíció betöltésére. A Szövetségi titkár tanácskozási joggal részt vesz a Szövetség valamennyi szervének ülésén. 
(2) A Szövetség napi operatív feladatait, ügyviteli munkáját a mindenkori Szövetségi titkár látja el. Az elnöki, illetve az alelnöki funkció alapvetően reprezentatív jellegéből fakadóan, a Szövetség gördülékeny és hatékony működését biztosító napi feladatok ellátása a Szövetségi titkár feladata.
(3) A Szövetségi titkári pozíciót munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében kell ellátni. A Szövetségi titkárral kapcsolatban munkaviszony esetén a munkáltatói jogokat az Elnök gyakorolja.
(4) A Szövetségi titkár

• kapcsolatot tart a hazai és külföldi szakmai- és társszervezetekkel,
• kezeli, osztályozza és véleményezi a beérkező szakanyagokat, továbbítja azokat a tagvállalatok részére,
• ellátja a munkaköri leírásában rögzített tevékenységeket,
• a Szövetség nevében számlát állít ki és pénztári beszedéseket és kiadásokat teljesít,
• felel a Szövetség nyilvántartásáért, és ellát minden egyéb olyan feladatot a Szövetség céljaival összefüggésben, melyet az Elnökség vagy a Közgyűlés számára meghatároz,
• felügyeli a gazdasági ügyintéző munkáját, aki a hatályos rendelkezések szerint elkészíti az éves beszámolót és szükség szerint a Szövetség mindenkori tényleges készpénz és vagyonkimutatását.

11. Cikkely
Könyvvezetési és beszámolási szabályok

(1) A Szövetség üzleti éve a naptári évnek felel meg, a mérleg fordulónapja december 31. A Szövetség könyvvezetési és beszámolási kötelezettségét a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően teljesíti.
(2) A mérleget kijelölt könyvvizsgáló auditálja. Az Elnökség tagjai nem auditálhatják a jelentést. A könyvvizsgáló jelentését az éves beszámolóval együtt a Szövetségi titkár eljuttatja az EB-nak, ami azt a Közgyűlés elé terjeszti. A jogszabály által előírt beszámolót a jogszabály által előírt határidőig kell elfogadni, szükség szerint letétbe helyezni, illetve közzétenni.
12. Cikkely
Tagdíjak

(1) Az éves tagdíj alaptagdíjból és árbevétel-arányos tagdíjból áll. Az éves alaptagdíj összege – a (3), (4) és (5) bekezdésekben foglalt kivételekkel -150.000 Ft, amelyet a tagok az első negyedév végéig kötelesek a Szövetségnek megfizetni.
Az árbevétel-arányos tagdíj mértéke a tag – a Szövetség tevékenysége tekintetében releváns – nettó árbevételének 200 millió Ft-ot meghaladó részének tízezred része. Az árbevétel-arányos tagdíj meghatározása érdekében a tagvállalatok május 31-ig megküldik elfogadott éves mérlegük alapján releváns nettó árbevételi adataikat a Szövetségi titkár részére, majd június 30-ig megfizetik az éves tagdíj második részletét, az árbevétel-arányos tagdíjat.
(2) Az új tag az alaptagdíjat a tagfelvételi kérelem benyújtását megelőzően köteles megfizetni. Amennyiben az új tag tagsági jogviszonya május 31. napját megelőzően jön létre, az új tag az Elnökség által meghatározott hónapra vetített időarányos árbevétel-arányos tagdíjat az (1) bekezdésben foglalt időpontig, amennyiben pedig a tagsági jogviszony május 31. napját követően jön létre, a tagsági jogviszony keletkezését követő 30 napon belül köteles megfizetni.
(3) A pártoló tagok évi 100.000 Ft vagyoni hozzájárulást fizetnek.
(4) Minden tag jogosult a Szövetség részére az (1) bekezdésben meghatározott tagdíj összegén felül rendkívüli tagdíjat fizetni.

13. Cikkely
Költségvetés
A Közgyűlés éves költségvetést állapít meg, amely a Szövetség gazdálkodásának alapjául szolgál. A következő évi költségvetést a Szövetség decemberi közgyűlésén kell megállapítani. A Közgyűlés által elfogadott költségvetés keretösszegén belül az Elnökség jogosult annak felhasználásáról dönteni, ideértve az egyes előirányzatok átcsoportosítását is. A Közgyűlés által elfogadott költségvetés túllépésének szükségessége esetén az Elnökség javasolhatja a Közgyűlésnek a költségvetés módosítását.

14. Cikkely
A Szövetség megszűnése
(1) A Szövetség a jogszabályban meghatározott esetekben, jogutódlással vagy jogutód nélkül szűnhet meg.
(2) A Szövetség jogutód nélkül történő megszűnése esetén a hitelezői igények kielégítése után megmaradt vagyona az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségét illeti.

15. Cikkely
Záró rendelkezések
(1) Jelen Alapszabályt kizárólag a Közgyűlés határozatai alapján írásban lehet módosítani, illetve kiegészíteni.
(2) Jelen Alapszabályt a Szövetség az 1995. szeptember 12-én megtartott Közgyűlésen elfogadta, és az 1997. május 13-án és az 1997. november 28-án, a2005. május 24-én, a 2007. május 29-én, a 2009. december 8-án, a 2011. december 7-én, majd a 2012. június 5-én, a 2013. december 10., 2014. szeptember 4. napján, 2015. április 1. napján,2015. december 15. napján,2017. december 13. napján, 2018. május 24. napján, 2018. december 13. napján, 2019. május 21. napján, 2021. október 21. napján, 2022. december 8. napján és 2023. december 7. napján tartott Közgyűléseken módosította.
(3) A tagdíjfizetési rendet számszakilag a Szövetség 1998. december 9-i, a 2005. május 24-i, 2013. december 10.-i, a 2014. szeptember 4-iés a 2021. október 21-i Közgyűlése módosította és fogadta el.
Az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az Alapszabály fenti, 15. cikkelyében megjelölt időpontokban elfogadott módosítások alapján hatályos tartalmának.
Budapest, 2023. december 7.

………………………………………
Sánta Sándor
elnök

Az egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt készítettem és ellenjegyzem Budapesten, 2023. december 7. napján:

Kállay és Társa Ügyvédi Iroda
1124 Budapest, Dobsinai u. 19.

Dr. Adámi Csaba
ügyvéd
kamarai azonosító: 36056387