Szövetségünk 2019. december 5-én tartotta szakkonferenciáját az édességekkel kapcsolatos innovációról és az édességek jövőjéről. Előadók és témák: Zsigó Róbert, államtitkár, AM „Édesiparunk az AM szemszögéből”; Sánta Sándor, elnök, Hunbisco: „Változó trendek és fogyasztói igények a globális édességpiacon”; Sipos Katalin, Country Director, WWF: „Az édes élet ára – az édesipar környezeti terhei és lehetséges csökkentésük a természeti erőforrások szemszögéből”; Vladimir Rakhmanin, Ast. Director CEE & CEA, FAO: „Az édességgyártás összefüggései az étrendekkel és a fenntarthatósággal”; Gyimes Ernő, Dr. habil. PhD, SZTE: „Innováció – édesség termékek biológiai értékének növelése”; Nagy Miklós, főtitkár, Csomagolási és Anyagmozgatási Szövetség: „Innováció a csomagolástechnikában – a jövő csomagolásai”.
Prezentációk: ide kattintva.
Édesség: jövő, innováció, fenntarthatóság
A Magyar Édességgyártók szakkonferenciájának összefoglalója
Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára megnyitó előadásában elmondta, hogy a magyar édességgyártás eredményessége látványosan nőtt. A mintegy 250 vállalatot felvonultató és közel 5 ezer alkalmazottat foglalkozató szakágazat árbevétele a 211 milliárd, nyeresége pedig a 9 milliárd forintot is meghaladta a múlt évben. Hasonlóan biztató az édességgyártás külkereskedelmi teljesítménye is, a négy évvel korábbi adatokhoz képest tavaly a csokoládékészítmények exportja közel 30 millió euróval, importja mintegy 60 millió euróval emelkedett. Közel 50 százalékkal – 2800 milliárdról mintegy 4 ezer milliárd forintra – bővült a magyar élelmiszeripar teljes árbevétele is 2010 óta, az export aránya évek óta 30 százalékot meghaladó ütemben nő. Párhuzamosan ezzel emelkedik a beruházási kedv is az ágazatban, ami a növekvő támogatásoknak is köszönhető, mondta az államtitkár, 2014 óta több mint 300 milliárd forint áramlott az élelmiszeriparba hazai és európai uniós forrásokból.
Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke kifejtette, hogy szükség lesz a továbbiakban is a fejlesztések támogatására, mert miközben a klímakrízis a világ élelmezését, az élelmiszeripar, és azon belül az édességgyártás alapanyag-ellátását is veszélyezteti, ezzel párhuzamosan gyorsan alakulnak át a fogyasztói igények, vásárlási szokások is.
Globális felmérések szerint az étkezések harmadát előre csomagolt élelmiszerekkel, negyedét vendéglátóhelyeken oldják meg az emberek, s a következő tíz évben akár ezer százalékkal is nőhet majd az ételkiszállításra leadott rendelések száma. A Mondelez friss jelentése (State of Snacking) szerint a nassolás étkezéssé alakul át: a millenniumi generáció 70 százaléka főétkezések sokszor inkább tartalmas snack-ek fogyasztást preferálja. Ugyanakkor a vásárlók nemcsak az újdonságot keresik, hanem továbbra is ragaszkodnak a megbízható, tradicionális márkákhoz és az édesség nyújtotta örömökhöz. A fogyasztók az élvezet mellett értékelik a kiegyensúlyozott és a speciális étrendbe illeszthető élelmiszeripari termékeket, és fontos szempontok a gyártó hitelessége, megbízhatósága és a elkötelezettsége a fenntarthatóság iránt. Mindezért az édességgyártóknak versenyképességük további megőrzéséhez, erősítéséhez olyan fenntartható megoldásokat kell találniuk amelyek egyaránt ötvözik a legjobb hagyományokat és az innovatív válaszokat az új kihívásokra. E célok teljesítése céljából indította el az Európai Édességgyártók Szövetsége, a CAOBISCO a „treatwell” kezdeményezést, amelyben a hazai szövetség is részt vesz.
Ürge-Vorsatz Diána, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (UN IPCC) kibocsátásmérséklésekkel foglalkozó munkacsoportjának alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy szélsőséges időjárást okoz a klímaváltozás, amelynek következményeit többek között a mezőgazdaságban is tapasztaljuk. Magyarországon már 1 Celsius fokos felmelegedés is 10-15 százalékkal visszavetette például négy fő gabonafajta terméshozamát. Ha folytatódik a trend, akkor az Agrárgazdasági Kutató Intézet előrejelzése szerint az évszázad végére a kukorica hozama akár 35 százalékkal, a búzáé pedig 25 százalékkal csökkenhet, míg a burgonya 30 év múlva már egyáltalán nem fog megteremni hazánkban. Más előrejelzések szerint akkorra a kakaó termesztésre is alkalmatlanná válhat a klíma az egyenlítői övezetben, így az édességgyártás egyik különösen fontos alapanyaga 2050-re teljesen eltűnhet az éghajlatváltozás következtében.
Sipos Katalin, biológus, a WWF Magyarország igazgatója arra figyelmeztetetett, hogy élőhelyüket vesztik az állatok, közöttük a beporzó rovarok is a globális felmelegedés, valamint a termőterületek túlhasznosítása miatt, ami a körülöttük levő természeti környezetet is pusztítja. A szervezet biodiverzitást mérő, legfrissebb jelentése (2018 Living Planet Index) szerint a vadon élő állatok népessége 1970 és 2014 között több mint 60 százalékkal csökkent, azaz mindössze negyven év alatt a felénél is kevesebbre esett vissza. A méhek eltűnésével azonban nem csupán a mézről kell majd lemondanunk, hanem a beporzás elmaradásának katasztrofális következményeivel is szembesülünk. A biológus szerint közgazdasági rendszereink jelenleg nem árazzák be a természeti erőforrások túlhasználata miatt bekövetkező károkat. A természet a gazdaság számára láthatatlanul pusztul, holott fennmaradásunkhoz nélkülözhetetlen funkciókat lát el. A Föld lakossága az 1900-as évek elején számlált 2,5 milliárd főről századunk végére annak négyszeresére, 10 milliárd főre gyarapodhat, amikor az emberek több mint 60 százaléka nagyvárosokban fog élni, miközben már jelenleg is 1,7 bolygónyi termésszeti erőforrást emésztünk fel éves szinten. A klímaváltozás és a túlhasználat mostani trendjei mellett nehéz lenne megjósolni, milyen súlyos nehézségekbe ütközik majd a világ élelmezése 2100-ban.
Vladimir Rakhmanin, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) európai és közép-ázsiai regionális képviselője arról adott tájékoztatást, hogy sorra kötelezik el magukat az ágazat multinacionális szereplői, hogy működésüket karbonsemlegessé teszik, vállalásaikban gyakran a nemzeti kormányokat is megelőzve. Világszinten azonban a haszonnövények és -állatok 40 százalékát kisgazdák termesztik-tenyésztik, és az európai édességgyártók zöme is a kis- és középvállalatok közé tartozik. A piac kisebb szereplői például kevésbé tudnak hatni ellátási láncukra, mint a multinacionális vállalatok, ezért etikus és fenntartható működést erősítő innovációs törekvéseikben is nagyobb támogatásra szorulnak a világon mindenütt. Az európai élelmiszeripari vállalatok a felhasznált pálmaolaj 74 százalékát például fenntartható forrásból szerzik be, a globális átlag azonban csupán 20 százalék.
Dr. Gyimes Ernő, a Szegedi Tudományegyetem Élelmiszermérnöki Intézetének docense hangsúlyozta, hogy a modernkori fogyasztó új ízélményeket keres. Egyre több sikeres termékgyártója szakít a megszokott ízvilággal, és új, sokszor meghökkentő ízkombinációkat alakít ki. Ide tartozik a kevésbé ismert egzotikus gyümölcsök, mint például a licsi, valamint a Távol-Keleten népszerű pitaja (sárkánygyümölcs) íze. Sok esetben a különleges íz mellé meglepő állománytulajdonság, textúra társul. Ilyen például a csokoládéba kevert ropogós keksz, a „robbanós” cukor, és még sorolhatnánk. Terjednek a funkcionális édesipari termékek, amelyekben biológiailag előnyös hatású anyagok találhatók, így fogyasztásuk bizonyítottan élettani előnyöket biztosít a fogyasztóknak. Míg régebben az édességeket inkább alkalmi jelleggel, élvezeti célból fogyasztották az emberek, addig ma már napi gyakorisággal kerül erre sor, a termékek kedveltsége és elérhető ára miatt. Előnyössé is tehetik ezt a gyártók, ha olyan összetevőkkel dúsítják az édességeket, amelyek igazoltan pozitív élettani hatással bírnak. E funkcionális élelmiszerek általános piaci helyzetét elemezve tapasztaljuk, hogy az elmúlt tíz évben dinamikus növekedést mutat. Még olyan időszakokban is töretlen volt a fejlődés, amikor a világgazdaságot a pénzügyi válság indukálta depresszió jellemezte. A funkcionális termékek sikere elsősorban annak köszönhető, hogy a fogyasztók egészségtudatossága erősödik.
Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség főtitkára szerint a csomagolástechnikában többek között a nanotechnológia és a háromdimenziós ételnyomtatás is innovatív megoldásokhoz segítheti a gyártókat a közeljövőben. Rámutatott azonban arra is, hogy a műanyagszennyezés az élelmiszerpazarlás visszaszorításával is csökkenthető, és azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a mikroműanyagok jelentős része más forrásból, például a gumiabroncsok és a kültéri festékek kopásával kerül környezetünkbe.
Mindenki tehet és mindenkinek tennie is kell azért, hogy a következő évtizedben, valamint századunk derekán és végén is etikus módon előállított és beszerzett, minőségi alapanyagokból a tudatosan vásárló fogyasztók igényeihez illeszkedő, élvezetes, és a kiegyensúlyozott táplálkozásba illeszthető édességek készülhessenek fenntartható módon – értettek egyet a konferencia résztvevői az előadásokat kísérő panelbeszélgetésben.