Az elmúlt évben a 2-3 százalékos növekedési várakozásokkal szemben 10%-kal
nőtt az eladott húsvéti szezonális édességek értéke. Az édességgyártók idén
további forgalomnövekedést várnak az édességek értékét tekintve, miközben
az eladott édességek mennyisége változatlan lehet, mert egyre inkább
minőségi, vagy prémium terméket választanak a fogyasztók – mondta Sánta
Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke.
Évről évre folyamatosan és fokozatosan nő itthon a minőségi és prémium édesség
iránti kereslet. Mind többen választják tudatosan a kiváló alapanyagokból előállított,
magas hozzáadott értéket képviselő termékeket, többek között a magas
kakaótartalmú csokoládét, teljes kiőrlésű kekszeket, puha gumicukrokat és
különleges édességeket, például a tavalyi év egyik slágerét, a természetesen
rubinvörös csokoládét.
A hazai piacon a fogyasztók közel 800 tonna húsvéti édességet nassolnak el minden
évben. Ennek az édességtömegnek a növekedését az édességgyártók nem
valószínűsítik, azt azonban annál inkább, hogy egyre nagyobb arányt képviselnek a
minőségi és prémium termékek.
Újdonság a „superfoods” kategória térnyerése. A természetes, ellenőrzött forrásokból
származó alapanyagokból készült termékekből egy kisebb adag vagy harapás is
elegendő ahhoz, hogy mérsékelt kalóriabevitel mellett számos értékes tápanyaghoz
jusson a fogyasztó.
Húsvétra a gyártók olyan termékeket is bejelentettek, mint a rubinvörös csokitojás, a
sajttorta ízvilágát idéző sajtos csokinyuszi, és megjelent a különféle módon pörkölt
törökmogyoróval dúsított csokimókus is.
A csipszeknél tengeri sós, céklás és gyömbéres ízekkel válaszolnak az új fogyasztói
igényekre, sőt egyes országokban édes burgonyacsipszeket is bevetnek: akár sós-
karamellás, sőt csokoládés csipszet is választhatnak a vevők. Mivel az édes csipsz a
magyar ízlésnek kevésbé felel meg, ilyen termékekkel itt valószínűleg senki sem fog
találkozni, de várhatóan hozzánk is elér majd a friss "wallops" őrület. A wallops egy
három rétegű, jéghidegen tálalt bonbon, legbelül jégkrémmel, amit ropogós keksz
vesz körbe, a kekszet pedig finom étcsokoládé borítja.
A különböző ízek párosítása, így az élmény fokozása sok gyártónál előtérbe került,
ezért olyan édességek kerülhetnek a közeljövőben a polcokra, amelyek például a
kókusz-karamell, a kókusz-mandula, az alma-lime, vagy az eper-mogyoróvaj ízeket
kombinálják.
A belsőn kívül az igényes külalak is lényeges: számos terméknél erősödik az
ajándék jelleg, és a gyártók limitált szériás csomagolásokkal, egyedi díszítésekkel
rukkolnak elő. A megújulás és innováció a csomagolás területén is
elengedhetetlenné vált. Modern csomagolás nélkül már
elképzelhetetlen versenyképes termékek forgalmazása, még kevésbé exportja.
A csokinyúl és csokitojás több évtizedes uralma azonban az újdonságok mellett sem
tört meg. Ez a két figura teszi ki a teljes húsvéti édességpiac körülbelül 80
százalékát, ami nem csoda, mert a húsvéti kultúrkörhöz a tojás, mint az újjászületés
szimbóluma és a nyúl kapcsolódik a legerősebben. A megoldhatatlan tyúk-tojás
problémával szemben az elsőség megállapítható: A tojás előbb volt, mint a nyúl,
mert a tojás már a XII. századtól a keresztény kultusz része, amíg a nyúl
összekapcsolása a húsvéttal egy 300 évvel későbbi, nem pontosan tisztázott
eredetű német hagyomány, amelyet német iparosok és telepesek terjesztettek el az
egész világon.